Mivel a tél idén is elmaradt, sajnos nagyon sok kártevő, kórokozó telelt át, amik ellen így vagy úgy de védekeznünk kell.
A növényvédelem nem a permetezéssel, hanem a kártevők, a kórokozók felismerésével kezdődik. Mindenekelőtt tehát azt kell tudnunk, mi ellen védekezünk.
Érdemes először egyszerű, ártalmatlan védekezési módokkal kezdeni. Ilyen például a helyes művelésmód. Bizonyos esetekben az állomány ritkítása, a szellőztetés, vagy a kapálás is jót tehet. A türelemmel végzett mechanikai védekezés sokat segíthet: a fertőzött növényi részek levágása, a kártevők összegyűjtése, megsemmisítése ezek sorában a legfontosabb.

Sajnos a vegyszeres védelemről teljesen nem mondhatunk le, a kártevők ugyanis nem állnak meg a kerítésünknél. Mindannyiunk érdekében viszont azt ajánljuk, hogy a kiskertben hagyjuk el a gyomirtó és az erősebb szereket. A kertben a növényeket szépségükért, illetve gazdasági hasznukért neveljük, tartjuk. Mindkét esetben fontos hogy jó kondícióban, egészségi állapotban legyenek.
A károsítók a növények kóros és káros elváltozásait okozó élő szervezetek. Két nagy csoportjukat különböztetjük meg, a kórokozókat és a kártevőket. A kórokozók kóros elváltozásokat idéznek elő, mint pl. a vírusok, baktériumok, gombák. A kártevők a fonálférgek, csigák, ízeltlábúak, gerincesek, az állatvilág tagjai.
Védekezhetünk ellenük például helyes agrotechnikával. Nézzük meg a környékünk, lakóhelyünk adottságait, az elterjedt és bevált művelésmódokat, növényfajokat és fajtákat. Ez durva példával élve az jelenti, hogy a hegyekben, északon nem feltétlenül gránátalmát, ciprust kell honosítanunk. Vegyük tehát figyelembe az éghajlati és talajviszonyokat, valamint a helyi mikroklímát is. Fontos itt még a művelésmód, a tájolás, kezelés, a fény hasznosítása és a helyes tápanyagok.
Következő lehetőség a mechanikai védekezés. Ezt a módszert sokszor akaratlanul is gyakoroljuk, hiszen eltávolítjuk a beteg leveleket, összeszedjük a lehullott gyümölcsöt. Valóban szedjük is össze, hiszen például kevesebb cseresznyelégy lárva (kukac) jut el a talajba bábozódni, kevesebb gondunk lesz jövőre. Védekezés lehet még a hernyófogó övek kihelyezése, csigák, bogarak csalogató anyagokkal, csapdákkal való összegyűjtése, madarak mechanikai módszerekkel történő elriasztása.
Biológiai védekezést megteszi valamilyen mértékben mindenki, aki kertet művel. Elég, ha a rovarkártevők természetes ellenségét, az énekes madarakat szívesen fogadjuk, télen etetjük! Másik fontos vendégünk a levéltetvek elszánt ellensége, a katicabogár! A biológiai növényvédelem része a nekünk segítő élőlények (katicák, fátyolkák, ragadozó atkák, békák) védelme, ezért az őket kímélő növényvédő szereket részesítsük előnyben.
Kémiai kezelés során a károsító szervezetek megjelenését, szaporodását, kártételét különféle vegyszerekkel gátoljuk meg. Ezek módszerei a porozás, granulátum szórás, permetezés, füstölés, gázosítás, csávázás, talajbeöntözés. A felhasználható szerek száma és hatása sokrétű, gondosan kell választanunk. Tudnunk kell, hogy az egyoldalú, csak kémiai növényvédelem káros az emberre, a hasznos élőlényekre, a vizekre, a talajra, ezért szükség van a védelem integrálására. Fontos, hogy kérjük ki szakember tanácsát, gazdaboltokban hozzáértő eladók segítenek kiválasztani a megfelelő készítményeket.
Manapság már rengeteg bio készítmény van a piacon, műtrágyák helyett részesítsük előnyben a természetes trágyákat, trágyapelletet, vannak biológiai talaj aktivátorok, amelyek serkentik a talajéletet. Különféle növényekből is készíthetünk permetlevet-csalán, fekete nadálytő-, amely erősíti is a növények immunrendszerét. Növények ültetésénél adagolhatunk a földhöz mikorrhiza gomba készítményt, amelytől a növény sűrűbb gyökérzetet fejleszt, így több tápanyagot tud felvenni a talajból.
A föld és gyermekeink egészségének védelme érdekében igyekezzünk minimálisra csökkenteni a vegyszereket és műtrágyákat.