Öntözés – mit – mivel - hogyan?

Lassan véget ér a nyár, sokan elgondolkodnak azon, hogy jövőre, hogyan lehetne hatékonyabban öntözni kertjüket. A kánikulában, szárazság idején, amilyen most is volt, kertünk növényei is bőséges víz után szomjaznak. Ha szeretnénk, hogy kertünk üde és zöld oázis legyen az év legmelegebb hónapjaiban is, s a virágok ne kókadozzanak, hűsítésükről illetve a magas fokú párolgás miatt a kellő vízpótlásról gondoskodnunk kell.
Minden növénynek más a vízigénye, éppen ezért merül fel a kérdés, mikor, hogyan, és mivel locsoljunk?
Ha öntözésről beszélünk, nincsenek kimondott vagy írott szabályok, sokkal inkább józan ész kérdése: a teljesség igénye nélkül, függ a kertben ültetett növények típusától, a föld minőségétől, az évszaktól, az időjárástól, stb. Szerencsére nem nagy ördöngösség „jól” öntözni kertünket. A legegyszerűbb a talaj szárazságának ellenőrzésével meghozni a döntést.
A locsolás teljesen hasztalan, ha a víz túlságosan gyorsan folyik át a növény földben lévő részén, a földlabdán, szárazon hagyva a gyökér tetejét. Ez akkor történhet meg, ha nagyon gyorsan, vagy túl sok vízzel öntözzük meg. A lassabb locsolás - a víz apránkénti adagolása - hatékonyabb. A cél, hogy a víz kellő mélységben lejusson a növény gyökeréhez, legyen szó palántákról, szobanövényekről, bokrokról vagy fákról.
A talaj szárazságát ellenőrizhetjük a kezünkkel - az egyik legbiztosabb „víztartalommérő” módszer - vagy ásóval is: ha 12- 30 cm mélyen is elég nedvesnek tűnik a föld, akkor nincs ok az aggodalomra. Kis és közepes cserepes növények esetében, idővel már a cserép súlyából is meg tudjuk saccolni, vajon elég vizet adtunk a növénynek.
Öntözzünk, de mivel?
Legjobb, ha esővízzel tudunk öntözni, de sajnos az idén ebből elég kevés jutott. Minden esetre csak ajánlani tudom mindenkinek, hogy legalább egy hordót tegyen az ereszcsatorna alá, vagy szerezzen be egy csatornához csatlakoztatható esővízgyűjtőt. Ezzel a vízzel házban levő növényeket is öntözhetjük, meghálálják!
Szerencsés az, aki saját kúttal rendelkezik! Ez szintén egy jó alternatíva a mai vezetékes víz árakkal szemben. Egy jó szivattyúval már meg is oldottuk az öntözést. Ha ehhez még egy automata öntözőrendszert is csatlakoztatunk, bátran elmehetünk nyaralni, nem kell másra bízni kertünk-növényeink öntözését.
A csepegtető öntözési rendszerek egyik nagy előnye, hogy széles körben használhatók, másrészről a csövek a felszíni öntözéssel ellentétben a növények gyökereit látják el vízzel. Tartósak, mivel vízálló anyagból, gumiból vagy egyéb porózus anyagból készülnek, így hosszú távon érdemes beruházni egy ilyen rendszer kiépítésébe. Másik előnyük, hogy víztakarékosak, sokkal kevesebb vizet használunk csepegtetéskor és kisebb a párolgási veszteség is.
Amikor vízforráshoz kapcsoljuk a tömlőket, kis vagy közepes méretű cseppek formájában jut el a víz közvetlenül a föld felszínéről a gyökérzethez. Így nagyon kevés mennyiségű víz párolog el, és ül meg a növények levélzetén, a cserjék, fák lombjain, megakadályozva a gombák elszaporodását, valamint az általuk okozott különböző betegségek kialakulását. Akár egy óra vagy még hosszabb ideig tartó öntözésre is szükség lehet, talajtól függően.   Ahhoz, hogy megállapítsuk, elegendő vizet jutattunk a növényeknek, ássunk le az öntöző mentén kb. 20- 30 cm mélyre, ha nedves a talaj, akkor nyugodtan elzárhatjuk a vizet. Érdemes feljegyezni, mindez mennyi időbe telt, így legközelebb már tudni fogjuk. Ha elégedettek vagyunk ezzel a az öntözési technikával, a későbbiekben lecserélhetjük egy állandó vagy fél állandó csepegtető öntözési rendszerre. Bár magasabb áron szerezhetjük be, sokkal inkább személyre, helyesebben mondva kertre szabhatóak.
Mire figyeljünk öntözéskor?
- Megfelelő eszközökkel egyszerűbb és hatékonyabb!
Fordítsunk kellő figyelmet kertünk locsolására, megfelelő eszközöket használva, mint például a csepegtető cső, könnyű slag, öntözők és időzítők. Jól átgondoltan kiépített csepegtető rendszerrel hatékonyabban tudjuk a növények gyökereit vízzel ellátni, mint felszíni öntözéssel.
- A gyökérzet a lényeg!
Mindig a gyökérzónára fókuszáljunk öntözéskor: fontos, hogy a gyökérzetet érje el a víz, a felszíni locsolás nem tesz jót a növénynek. A fű és az egynyári növények gyökerei inkább a talaj felső részében találhatóak, míg az évelők, cserjék és fák zöme a talaj felső 30- 60 cm- es szintjét járják át. Nehéz, kőkemény földben, a víz akár órákig is szivároghat, míg eléri a 15- 40 cm- es mélységet. Ekkor is ellenőrizhetjük tapintással vagy ásóval, hogy elegendő vizet juttatunk- e a földbe.
- Szükség szerint, időjárástól függően locsoljunk!
Mindig akkor locsoljunk, amikor szükség van rá. Az automata időzítővel ellátott öntözőket állítsuk át abban az esetben, ha az időjárás előrejelzések szerint eső várható, vagy naponta vannak záporok, zivatarok. A növényzet túllocsolása ugyanolyan káros, mint a kiszáradás.
- Mulcsozzunk!
Használjunk talajtakarót, mulcsozzunk, ami csökkenti a fölbe került víz elpárolgását, valamint megakadályozza, hogy a földet egy nagyobb zápor - pl. a nem vízszintes, lankás területekről - elhordja, elmossa.
A locsolás egyik sarkalatos pontja a megfelelő mennyiség. Túllocsolás esetén a gyökerek túl sokáig állnak vízben, így rothadásnak indulhatnak, vagy oxigénhiányban szenvedhetnek. A növények locsolása az emberek egészséges étrendjéhez hasonlóan működik: a túl sok és a túl kevés víz ugyanúgy árthat a növénynek.
- Locsoljunk okosan. Kertünk és növényeink öntözése nem elég, ha pusztán abban merül ki, hogy egy locsolófejet kiteszünk kertünk kellős közepére minden második nap, bár még ez is több a semminél, mintha egyáltalán nem is locsoljuk őket.
 Néhány jó tanácsot érdemes megszívlelni, miként öntözhetjük okosan szomjas kertünket:
- Lehetőség szerint reggel, a korai hajnali órákban vagy este locsoljunk, amikor a legkisebb a párolgás. A következő növények reggeli órákban történő öntözését javasolják: alma, bab, begónia, feketeszeder, cseresznye, uborka, dália, muskátli, szilva, málna, rózsa, eper, paradicsom
- Kerüljük a betegségre fokozottan érzékeny növények késő esti, éjszakai locsolását, az öntözést követően a leveleken, órákon át „csüngő” vízcseppek bizonyos gombák elszaporodását fokozzák, ami megbetegítheti növényeinket, virágainkat, a fákon, cserjéken csücsülő, érlelődő gyümölcsöket. Ezeket a növényfajtákat ajánlott inkább (kora) reggel locsolni, amikor napközben a Nap könnyen megszárítja a vizes felületeket, megakadályozva ezzel a kártevő gombák támadását.
- Időnként több öntözésre lehet szükség, ha az átlagosnál melegebb és szárazabb az idő,- mint az elmúlt hetekben - ha száraz és homokos a talaj, vagy ha a növények sűrűn vannak ültetve. Több figyelmet és vizet kívánnak a frissen ültetett növények is - gyakrabban locsoljuk őket, de ne túl sok vízzel. A nedvességtartalom a talajfelszínhez közelebb kell, hogy essen, hogy a nemrégiben ültetett növény a gyökereinél - melyek még nem nyúlnak túlságosan mélyre - kapjon több vizet, így képes lesz megerősödni. Az idősebb, érettebb növényeket elegendő kevesebbszer, de bőséges vízzel megöntözni.
- Esőmérővel könnyedén lemérhetjük, hogy egy adott időintervallum - mondjuk egy hét - alatt mennyi csapadékot kapott a kert, így megfelelő mennyiségben „után- öntözhetünk”, amennyiben szükséges. Esőmérőkkel tesztelhetjük a felszíni öntözőfejet is, néhány típus ugyanis egyenetlenül oszlatja el a vizet. A teszt eredményétől függően, arrébb tehetjük a locsolófejet, vagy dönthetünk egy hatékonyabb megoldás mellett is.
Díszkertben tehát lehet kézzel-kannával, locsolótömlővel, locsolóberendezéssel öntözni, ami sajnos elég időigényes és nyaralni sem lehet mellette, illetve automata öntözőrendszerrel locsolni, ami ugyan költségesebb, viszont rengeteg vizet és időt spórol nekünk.
Középtávon az öntözőrendszer a legtakarékosabb megoldás, ha beruházunk ebbe, ne barkácsoljunk, feltétlenül forduljunk szakemberhez! Sok hobbikertész gyakran felkészültebb, mint sok „profi”, de az öntözőrendszer megtervezése, nem olyan egyszerű feladat. A tervezés folyamán sok olyan szempontot kell figyelembe venni (talajszerkezet, minőség, terepviszonyok, nap-árnyék, a terület nagysága, stb.), amelyre a hobbikertészek minden olvasottságuk ellenére sem goldolnak.
A zöldségeskertben legpraktikusabb a csepegtető öntözés, - mivel sok zöldség nem szereti, ha a levelét víz éri - amelyet fel is lehet szedni, hogy megkönnyítsük a különféle kerti munkákat-ásás, kapálás…, de természetesen a kannát, locsolócsövet is lehet választani.
Bízom benne, hogy a következő nyár kicsi csapadékosabb lesz, de addig is mindenki gondolja át, hogyan, mi módon csillapítja növényei szomjúságát!