Brutális aszály: újabb hat vármegyében lép életbe a tűzgyújtási tilalom!

A hosszú ideje tartó kánikula és az aszályos időszak miatt 2025. június 21-től hat újabb vármegyében vezetnek be teljes tűzgyújtási tilalmat. Az intézkedés:

• Borsod‑Abaúj‑Zemplén,
• Szabolcs‑Szatmár‑Bereg,
• Hajdú‑Bihar,
• Jász‑Nagykun‑Szolnok,
• Békés és
• Pest vármegyét is érinti, de
• Csongrád‑Csanád és
• Bács‑Kiskun területén már korábban életbe lépett a korlátozás.

A hatóságok szerint a helyzet kritikus: a száraz biomassza és a forró, szeles időjárás miatt a legkisebb láng is katasztrófát okozhat. Az aljnövényzet nedvességtartalma vészesen alacsony, és a tűz pillanatok alatt 15–30 méteres koronatűzzé erősödhet. Az előrejelzések szerint a következő napokban sem várható jelentős esőzés, a kánikula miatt pedig a nedvesség gyorsan elpárolog.

A Nébih mindenkit figyelmeztet: az út mentén eldobott cigarettacsikkek, a szabálytalan tűzgyújtás és a nagy lánggal égő szabadtéri tüzek elképzelhetetlen pusztítást okozhatnak. Az izzó parázs akár több száz méterre is elrepülve újabb gócpontot indíthat el.

Tűzgyújtási tilalom

A tűzgyújtási tilalom értelmében tilos a tűzrakás minden külterületi erdőben és fásításban, valamint azok 200 méteres körzetében. Az előre kiépített tűzrakóhelyek sem vehetők igénybe. A korlátozás alól kivételt képeznek a gázégős és zárt tűzterű eszközök, amennyiben azok szikrafogóval is rendelkeznek.

A hatóságok hangsúlyozzák: az erdőtüzek 99 százaléka emberi gondatlanságból keletkezik. Mindössze egyetlen pillanatnyi odafigyelés elég lehet, hogy heteken át tartó oltási és évtizedekig elhúzódó helyreállítási munkákat előzzünk meg. Az aktuális korlátozások és tilalmak az erdotuz.hu oldalon elérhető interaktív térképen is nyomon követhetők.

A Kánikula és aszály: ez a 8 vármegye mostantól tűzveszélyes zóna bejegyzés először Sajtóközlemények-én jelent meg.

Fővárosi állatkerti szenzáció: Két szibériai tigriskölyök látható első ízben a nagyközönség előtt

Budapest állatkertjében történelmi esemény zajlott le: április 13-án világra jött két szibériai tigriskölyök, akiket június közepétől először láthat a nagyközönség. A fővárosi állatkertben több mint egy évtizede, pontosan 12 éve nem született tigriskölyök – az utolsó szaporulat 2013 augusztusában történt –, ezért a mostani esemény valódi szenzációnak számít a természetvédők és állatbarátok körében egyaránt.

Az újszülött kölykök és a büszke édesanya

A két apróságot édesanyjuk, Agnes nevelte fel törő gondoskodással. Agnes számára ez volt az első anyai tapasztalat, mégis példamutatóan gondoskodott utódairól. April közepe óta zavartalan nyugalomban élhettek a családi kifutóban, ahol csak a szakképzett gondozók látogathatták meg őket. Ez a hosszú izolációs időszak rendkívül fontos volt a kölykök egészséges fejlődése szempontjából.
Június 12-én történt meg a nagy pillanat: Dr. Sós Endre állatorvos vezetésével sajtóesemény keretében mutatták be a nyolc hetes kölyköket. A vizsgálat során kiderült, hogy egy kislányról és egy kisfiúról van szó. A szakértők kombinált vakcinával oltották be őket, féreghajtót kaptak, valamint azonosító chipet ültettek beléjük a biztonság érdekében. A vizsgálat után a kölykök visszakerültek édesanyjukhoz, majd végre kiléptek a kifutóba, ahol a látogatók is gyönyörködhetnek bennük.

A fogságban született tigrisekről

A tigrisek fogságban történő szaporodása rendkívül összetett folyamat, amely szakértelmet és türelmet igényel. Mint veszélyeztetett faj, természetvédelmi szempontból fontos a tigrisek állatkerti tartása és tenyésztése. Az állatkerti tenyésztőprogramok célja nemcsak a faj fennmaradásának biztosítása, hanem a genetikai sokszínűség megőrzése is.
A szibériai tigrisek esetében a szaporodási ciklus különösen érzékeny. A nőstények általában 3-4 éves korukban válnak ivaréretté, vemhességük körülbelül 103-105 napig tart. Egy alomban általában 2-4 kölyök születik, amelyek születéskor mindössze 1-2 kilogrammot nyomnak. A kölykök az első héten teljesen vak és süketekként jönnek a világra, teljes mértékben anyjukra szorulnak.
A fogságban történő tenyésztés során különös figyelmet kell fordítani a genetikai sokszínűségre. Az állatkerti tigriseknek jelentős része még ma sem alfajtiszta egyed, mivel évtizedekkel ezelőtt megőrzésükre még nem szenteltek figyelmet. Ez különösen igaz a fehér tigrisekre, amelyek esetében a túlzott beltenyésztés komoly egészségügyi problémákhoz vezetett.

Névadás és közösségi bevonással

A két kis tigris még névtelen, de a budapesti állatkert különleges lehetőséget kínál a közönség számára. A Facebook-oldalukon lehet névjavaslatokat küldeni, amelyek közül a legjobbakat szavazásra bocsátják. A kiválasztott neveket később a nemzetközi tigristörzskönyvbe is bejegyzik, így a magyar közönség hozzájárulhat a faj dokumentálásához.
Ez a közösségi részvétel nemcsak szórakoztatás, hanem fontos nevelési eszköz is. Az emberek így személyesebb kapcsolatot alakíthatnak ki a természetvédelemmel, és jobban megérthetik a veszélyeztetett fajok megőrzésének fontosságát.

Nemzetközi összefogás a fajmegőrzésért

Az újszülött kölykök szerepe a fajmegőrzésben egyáltalán nem elhanyagolható. Az európai állatkertek a szibériai tigris és a szumátrai tigris fennmaradásáért összehangolt tenyésztőprogramot működtetnek. Jelenleg Európában 121 állatkertben összesen 277 szibériai tigris él, és a Budapesti Állatkert büszkén vesz részt az EAZA (Európai Állat- és Akváriumszövetség) koordinálta tenyészprogramban.
A program célja a ritkulóban lévő tigrisek populációjának fenntartása, valamint a genetikai sokszínűség megőrzése. Minden egyes születés értékes hozzájárulás ehhez a törekvéshez, különösen annak fényében, hogy a budapesti állatkertben 12 éve nem született tigriskölyök.

A jövő kilátásai

A mostani ikrek különösen értékesek a genetikai sokszínűség szempontjából. Agnes mint első alkalommal szülő anya sikeresen bizonyított, ami reményt ad a jövőbeli szaporulatok számára is. A kölykök egészséges fejlődése és a szakszerű gondozás eredményeként nagy valószínűséggel hosszú és remélhetőleg produktív életük lesz.
Az állatkerti látogatók most tanúi lehetnek ennek a természetvédelmi sikernek, miközben közelebbről megismerhetik a világ egyik legmegkapóbb és legveszélyeztetettebb ragadozóját. A budapesti szibériai tigrisikrek nemcsak szórakoztatják a közönséget, hanem fontos üzenetet is hordoznak a természetvédelem és a felelős állatkerti munka jelentőségéről.

A 12 év után született tigriskölykök – Nem hiszi el, hány kilósak a tigriskölykök bejegyzés először Sajtóközlemények-én jelent meg.

Megnyugtató hírek Parajdról: nem történt hirtelen földmozgás a vízbetörés óta

A HUN-REN Földfizikai és Űrtudományi Kutatóintézet (HUN-REN FI) kutatói friss jelentése szerint Parajd térségében a vízbetörés óta nem észleltek jelentős elmozdulást a felszín alatt. Az elemzések a Sentinel-1 műhold új, felszálló irányú felvételei, valamint korábbi műholdképek alapján készültek.

Enyhe mozgások, minimális kockázat

A radar-interferometriai vizsgálat alapján a felszín mozgása mindössze néhány milliméter évente, ami megegyezik a korábban a TerraSigna és a Datelite Kft. által mértekkel. Ezt a kutatók a Parajdi Sóháton elhelyezett radar-reflektorok segítségével is alátámasztották, amelyek stabil jeleket adtak a mérésekhez.

A Dózsa-bánya térségében azonban kismértékű süllyedést és keleti irányú elmozdulást figyeltek meg – ez a mozgás a műholdtól való távolodásként érzékelhető. Mivel a vizsgálatok mostanáig csak a felszálló irányból származó felvételeket elemezték, a kutatók szerint fontos, hogy a későbbiekben leszálló irányból készült képeket is bevonjanak.

További vizsgálatokra van szükség

A mostani adatgyűjtés csupán kétéves időszakot fed le, és a szakértők szerint a pontosabb megértéshez hosszabb időtávú és több irányból készült mérések kellenek. A helyi földtudományi és geodéziai csapat folyamatosan dolgozik a szeizmikus és geodéziai megfigyelőrendszer adatain, és remélik, hogy a jövőben újabb szórópontok telepítésével javíthatják a vizsgálatok hatékonyságát.

Békési Eszter, a HUN-REN FI munkatársa végezte el a műholdfelvételek feldolgozását, és hangsúlyozta, hogy a helyszín alapos nyomon követése segíthet megelőzni a kockázatokat és jobban megérteni a térség geológiai folyamatait.

A Így áll most a helyzet Parajdon bejegyzés először Sajtóközlemények-én jelent meg.

Miért fáradsz el otthon estére? Lehet, hogy a rossz világítás a hibás!

A világítás nem csak arról szól, hogy lássunk – a fény hangulatot, kényelmet és egészséget is ad. De tudod, hogyan érdemes megvilágítani a lakást, hogy az ne fárasszon, hanem feltöltsön? Most elmondjuk!

Valójában a világítás életünk egyik legalapvetőbb eleme, amit hajlamosak vagyunk alábecsülni. Nem csak azt dönti el, mit látunk – hanem azt is, hogyan érezzük magunkat egy térben. A fényhiány szorongást, kedvetlenséget, sőt akár depressziót is okozhat. A túl sok vagy rossz típusú fény viszont zavaró, idegesítő lehet, különösen este, mikor a szervezetünk már pihenni készülne.

A természetes fény mindig az első számú forrás. Nem véletlen, hogy a házakat – jó esetben – úgy tervezik, hogy figyelembe veszik a nap járását. Reggeli fény a konyhában, délutáni nap az étkezőben – mindez nemcsak hangulatot, hanem energiatakarékosságot is jelent. De mi van akkor, ha jön az este?

A leggyakoribb hiba: csak egyetlen központi lámpa

Szinte minden lakásban ugyanaz a forgatókönyv: egyetlen plafonról lógó lámpa próbálja bevilágítani a teljes helyiséget. Ez viszont messze nem elég. Az ilyen direkt világítás nemcsak fárasztja a szemet, de steril, rideg, és semmilyen otthonos hangulatot nem teremt.

Pedig ma már sokkal okosabban is megoldhatjuk a világítást.

Hasznos tanácsok a jobb otthoni világításhoz:

1. Gondolkozz több fényforrásban! Egy szoba nem attól lesz kellemes, ha erős a fény, hanem ha több pontból, többféle módon érkezik. Kombináld a rejtett, szórt fényt a helyi világítással: például egy olvasólámpával, hangulatvilágítással vagy LED-szalaggal.
2. Vedd figyelembe, mit csinálsz az adott térben! A konyhába más fény kell, mint a hálóba vagy a nappaliba. Étkezőasztal fölé meleg fény, olvasósarokba irányított fény, tükör mellé pedig egyenletes, árnyékmentes világítás való.
3. Hideg vagy meleg fény? Mindkettőnek megvan a helye. A napfény 5500–10 000 Kelvin közötti értéket produkál, de ez este már túl sok. A 3200–3400 Kelvin közötti melegfehér fény ideális a legtöbb lakótérbe. A hidegebb fényeket inkább munkaterületeken, irodában vagy konyhapult fölött érdemes használni.
4. Ne hagyd, hogy a divat becsapjon! Az alacsony fényerejű, trendi égők jól néznek ki a boltban, de otthon hamar zavaróvá válhatnak. Ugyanez igaz a szemmagasságba helyezett állólámpákra is – ha nem jól árnyékoltak, egyszerűen bántják a szemet.
5. Modellezd előre! Mielőtt elindulsz világítást vásárolni, próbáld elképzelni vagy lerajzolni, hová kerülnek a lámpák, és milyen fényt adnak majd. Ma már online tervezők is segíthetnek ebben.
6. A csillár nem szentség. Attól, hogy minden lakásban van egy, még nem muszáj csak azt használni. Ha már ott van, egészítsd ki legalább oldalfali vagy indirekt világítással!

Nem (csak) pénzkérdés

A jó világítás nem a legdrágább lámpákon múlik, hanem a tudatos tervezésen. Gondold végig, mit csinálsz az adott szobában, milyen hangulatot szeretnél, és milyen fény segíti ezt. Így nemcsak látsz, hanem jól is érzed magad a saját otthonodban.

A Ezért fáradsz el estére – nem is gondolnád, mi okozza! bejegyzés először életmód & trendek & stílus-én jelent meg.

Áll a bál Gárdonynál: miért hagyta a MOL, hogy félmillió liter üzemanyag ömöljön ki?

Több mint kilenc hónappal a Gárdony közelében történt, példátlan méretű olajszennyezés után sem tisztázódott számos kulcsfontosságú részlet az esetről. A Greenpeace most nyílt levélben fordult a MOL-hoz, egy sor égető kérdéssel, amelyek választ követelnek. Az aktivisták elszántságát csak fokozza, hogy a történtek a magyar környezetvédelem egyik legsúlyosabb és legrejtélyesebb szennyezéseként vonultak be a köztudatba.

Mi történt pontosan Gárdonynál – és miért nem állították le azonnal a szivárgást?

A Greenpeace levelében rámutat: a közel félmillió liter üzemanyag legalább hét héten keresztül szivároghatott ki a föld alatti vezetékből, mielőtt a MOL október közepén megtalálta volna a szivárgás pontos helyét. Ez alatt az időszak alatt azonban nem csupán a környezet károsodott – a vállalat döntései is komoly kérdéseket vetnek fel. A nyilvánosságra hozott nyilatkozatok és interjúk alapján a zöldszervezet szerint felmerülhet a gyanú, hogy a MOL már a szivárgás észlelése után is folytatta az üzemanyag szállítását a Százhalombatta–Pécs vezetékpáron.

Miért döntött úgy a MOL, hogy több százezer liter üzemanyagot hagy kifolyni Gárdonynál?

Ez az egyik legmegdöbbentőbb kérdés, amelyre a Greenpeace választ vár. Ugyanis a környezetvédők szerint, ha a MOL már tudott a csővezeték meghibásodásáról, akkor érthetetlen, miért nem állították le azonnal a szállítást – ahogyan azt a jogszabályok és az iparági szabványok is megkövetelnék.

A Greenpeace szakértői szerint a magyar környezetvédelmi törvények és a nemzetközi protokollok is egyértelműen kimondják: szivárgás esetén a szállítást azonnal meg kell szakítani, a bejelentést pedig legkésőbb 24 órán belül meg kell tenni. Ehhez képest a vezetéket napok helyett hetekig működtették tovább. Ez nemcsak jogsértő lehet, hanem példátlan felelőtlenséget is sejtet.

Súlyos hiányosságok a tájékoztatásban

A zöldszervezet sérelmezi azt is, hogy a MOL kezdetben csak töredékét jelentette be a ténylegesen eltűnt üzemanyagnak. Miközben a belső számításaik szerint legalább 300 köbméteres veszteséggel kellett volna számolniuk, a hatóságoknak mindössze 10 köbmétert jelentettek. Ez pedig nemcsak etikátlan, hanem súlyos bizalomvesztéshez is vezet.

Rákkeltő anyagok a talajban? – a megtisztítás kérdőjelei

Nem csupán a szivárgás és annak következményei okoznak aggodalmat, hanem az is, hogyan kívánják helyreállítani a szennyezett területet. A Greenpeace szerint az eddig ismert kármentesítési célértékek elfogadhatatlanul megengedőek: olyan mértékű szennyezést hagynának a talajban, ami a rákkeltő anyagok határértékének sokszorosa lehet. A civil szervezet részletes információt kér arról, milyen protokoll alapján zajlik a terület megtisztítása, és valóban betartják-e az ígéreteiket.

A Greenpeace nyílt kérdései a MOL-hoz:

A Greenpeace az alábbi kérdésekre várja a MOL válaszát:

• Pontosan melyik napon észlelték a csővezetéken a szivárgást?
• Hány napra állították le az üzemanyag-szállítást a szivárgás észlelése után?
• Hány napon át szállítottak üzemanyagot a Százhalombatta–Pécs csővezetéken a szivárgás tudatában?
• Miért nem a MOL számára ismert teljes, legalább 300 köbméter üzemanyaghiányt jelentették, mint potenciális szennyezést a hatóságok felé? Reális-e, hogy 60 bar nyomás esetén több lyuk van egyszerre a csövön? Volt erre már valaha példa? Ez azért fontos, mert amikor Önök megtalálták a szivárgást, csupán 10 köbméter kiömlését jelentették be a hatóságok felé, pedig ismert volt, hogy legalább 300 köbméteres a hiány.
• Hány köbméter, ill. liter üzemanyag folyt ki a szivárgás észlelését követően a 487 köbméterből a szivárgás helyének október 16-i megtalálásáig? Kérjük, ezt az értéket olyan pontosággal adják meg, amennyire csak lehet.
• A szivárgás detektálását követő leállás, majd az azt követő újraindítás után mennyi üzemanyagot szállítottak a vezetéken, amikor a MOL által adott interjúk szerint a legfontosabb cél a szivárgás helyének megállapítása és a szennyezés megakadályozása volt?
• Milyen protokoll, szakmai érvek mentén született az a döntés, hogy újraindítják a szállítást, és hogy a keresést heteken át, jelentős szivárgás mellett folytatják?

Továbbá a Greenpeace az alábbi tisztítási kérdésekben is választ vár:

• Mi a szennyezett területre meghatározott kármentesítési célérték, ez mennyivel jelentősebb, mint a normál (B) határérték az izolációs fallal lehatárolt területen belül?
• Mit vállal a MOL, mennyire tisztítják meg a területet? Milyen koncentrációban hagynak szennyezést a helyszínen, vállalnak szigorúbb értéket, mint a jelenlegi kármentesítési célérték, ami sokszorosa lehet a normál szennyezettségi határértéknek?
• A gárdonyi önkormányzati meghallgatáson elhangzott, hogy a talajrészecskékhez tapadt szennyezést (pl. PAH) a jelenlegi mentesítés nem tisztítja meg. Milyen terveik vannak ennek a kárnak a mentesítésére? Valóban fogják-e folytatni a szennyezett terület megtisztítását, mint ahogy azt a MOL képviselője megígérte az Átlátszó videójában? Mikor ismerhetjük meg ennek az ütemtervét?
• Van-e a MOL-nak ismerete arról, hogy vertikálisan, azaz a 16 méteres agyagos réteg alatt milyen mértékben terjedt el a szennyezettség?

A levél végén Simon Gergely, a Greenpeace vegyianyag-szakértője így fogalmaz:

„Nagyon köszönjük, hogy válaszaikkal segítenek tisztán látni ebben az ügyben, és ezzel végre környezetvédelmi szempontból felelősen kezelik a kialakult helyzetet. Ez mindannyiunk közös érdeke.”

A sajtóközleményt és a kép forrása: GreenPeace Magyarország, a kép szerzője: Greenpeace / Dörgő Zsuzsi

A Több száz tonna üzemanyag szivárgott ki – miért nem értesítette a MOL a hatóságokat? bejegyzés először Sajtóközlemények-én jelent meg.

Nem faültetvények, nem biomasszabányák – hanem élő, lélegző ökoszisztémák.

Ezt az üzenetet próbálja eljuttatni a döntéshozókhoz a Nagy Tavak és Vizes Élőhelyek Szövetsége. Ezúttal az Európai Bizottságnál kezdeményezett eljárást a magyarországi erdőgazdálkodási gyakorlat miatt. A szövetség szerint a természetvédelem súlyosan sérül, amikor a védett erdők tarvágása könnyített szabályozással történhet.

Az erdők, ezen belül a védett erdők ügye az utóbbi hónapokban különös figyelmet kapott. A civil tiltakozások és a köztársasági elnök véleménye ellenére a parlamenti többség ragaszkodik hozzá, hogy a salátatörvényként elhíresült jogszabály értelmében könnyebb legyen a védett területeken az erdők tarvágása. Ezért a Nagy Tavak és Vizes Élőhelyek Szövetsége az Európai Bizottsághoz fordult annak érdekében, hogy a Natura 2000 területeken az élőhelyvédelmi irányelv 6. cikkének megfelelően minden erdőgazdálkodási tevékenység előtt kötelező legyen az előzetes hatásbecslés végzése. – áll a közleményükben.

Mindez annak ellenére zajlik, hogy a civil társadalom és a köztársasági elnök is egyértelműen ellenezte a „salátatörvényként” elhíresült szabályozást, amely megkönnyíti az állami és védett erdők kitermelését – akár Natura 2000-es területeken is. A jelenlegi jogi keretek mellett a 10 éves erdőgazdálkodási tervek gyakorlatilag automatikusan zöld utat kapnak, még akkor is, ha nem szolgálják a természetvédelmet.

A szövetség szerint az állami erdőterületeken – amelyek a Natura 2000 hálózat 78%-át teszik ki – a pusztítás mértéke aggasztó. Egy 2024 decemberében nyilvánosságra hozott kutatás szerint a 20 méternél magasabb erdők lombkorona-borítása 2021 után nagyrészt (64%-ban) ezekben az állami erdőkben csökkent. Sőt, még a védett és nem védett erdők között is alig van különbség: a lombkorona fogyása majdnem azonos arányú, ami arra utal, hogy a védelem sok esetben csak papíron létezik.

Kun Zoltán, a szövetség elnöke így fogalmazott:

„Elsősorban az állami erdők esetében szeretnénk elérni, hogy a hazai illetékesek végre úgy tekintsenek erdeinkre, mint a köz szolgálatában álló, a faanyagtermelésen túl számtalan ökoszisztéma-szolgáltatást nyújtó élőhelyekre. Erdeink nem csupán a biogazdasági célokat szolgáló biomasszabányák, hanem komplex ökoszisztémák, amelyek segíthetnek a hazánk által vállalt természetvédelmi és klímacélok elérésében.”

Bár Magyarország az uniós csatlakozáskor átvette az élőhelyvédelmi irányelvet, a gyakorlati előrelépés minimális: az Agrárminisztérium szerint a 2 millió hektárnyi hazai erdőterületből mindössze 355 hektár számít valóban természetes erdőnek.

Az Erdőszeretet Szövetség, több civil szervezettel együtt, petíciót indított az állami tarvágásos gyakorlatok ellen. Az egyik kulcskövetelésük, hogy szűnjön meg az a helyzet, melyben az állami erdészeteknek közvetlen gazdasági érdeke fűződik a természet rombolásához. Az Ipolyerdő Zrt. példáját hozták fel, mint olyan állami szereplőt, ahol szerintük sürgős változásra van szükség.

Miközben a társadalmi ellenállás nő, a gazdálkodói érdekek még mindig dominálnak. A jelenleg társadalmi egyeztetés alatt álló EU Biogazdasági Stratégia sajnos szintén azt vetíti előre, hogy az anyagi haszon reményében a biodiverzitás háttérbe szorul.

Kun Zoltán emlékeztet:

„Szeretnénk emlékeztetni az erdészeti hatóságot és az Agrárminisztériumot az alkotmánybíróság 14/2020. (VII. 6.) határozatára, amely kimondta, hogy a tarvágás rendkívül súlyos és visszafordíthatatlan kárt okoz az ökoszisztémában, amivel az állami tulajdonú erdők esetében semmilyen alapvető jog vagy alkotmányos érték nem állítható szembe, ekként az alkotmányosan nem igazolható.”

A civil szervezetek egyértelmű üzenete: a természet védelme nem lehet másodlagos szempont. Az erdők nem pusztán faanyag-források – hanem a jövő zálogai.

A Ezért vágják ki a legértékesebb erdeinket – állami jóváhagyással bejegyzés először Sajtóközlemények-én jelent meg.

Újabb harminc napig érvényben marad a veszélyhelyzet Parajdon: sóbánya-krízis továbbra is bénítja a Székelyföld egyik legkedveltebb turisztikai látványosságát!

A Hargita megyei prefektúra szombaton jelentette be, hogy a parajdi sóbányában kialakult katasztrófahelyzet miatt elrendelt veszélyhelyzetet újabb 30 napra meghosszabbították. A döntést a helyi válságkezelő testület hozta meg, amelyen többek között Tánczos Barna pénzügyminiszter, Bogdan Ivan gazdasági miniszter és Raed Arafat belügyi államtitkár is részt vett.

A bánya katasztrófájának következményei továbbra is súlyosak: megkezdték a Korond-patak elterelésére vonatkozó munkálatok előkészítését, a szükséges vezetékek már megérkeztek, és július 1-jére tervezik a befejezést. Ezzel párhuzamosan egy mesterséges tó helyét keresik, ahol a bányából kiszivattyúzott sós vizet biztonságosan tárolhatják.

A prefektúra közölte: a veszélyeztetett övezetben élők kilakoltatása továbbra is érvényben marad, egyelőre 20 napig. Ez összesen 45 házat érint, amelyek közül sok hétvégi házként funkcionál.

A hatóságok kiemelték, hogy a védőgátat, amelyet múlt vasárnap önkéntesek építettek a sós víz megfékezésére, egyelőre nem bontják el. Közben a parajdi községvezetés arról tájékoztatta a lakosságot, hogy a román vízügyi hatóság természetes színezékkel festi meg a vizet, hogy megállapítsák, pontosan merre szivárog a sósvíz a környéken. A hivatalos tájékoztatás szerint ez az anyag nem káros az egészségre.

A sóbánya tragédiája több települést is érint: a hét elején 16 Maros megyei településen vált ihatatlanná a vezetékes víz, miután a Korond-patak sósvize elérte a Kis-Küküllőt, jelentősen megemelve annak sótartalmát. Ez 39 ezer ember mindennapjait nehezítette meg, de a hatóságok gondoskodnak a biztonságos ivóvíz-ellátásról.

A parajdi sóbányát – amely évente százezreket vonz – május 6-án zárták le, miután a heves esőzések miatt a Korond-patak vize betört a tárnákba. Két nappal később veszélyhelyzetet hirdettek, amit azóta is folyamatosan hosszabbítanak. A víz néhány nap alatt teljesen elárasztotta a bánya összes részlegét: a légúti betegségek kezelésére kialakított gyógyászati szinteket és a turisták által kedvelt Telegdy-bányát is.

A sóbánya Székelyföld gazdasági motorja: nemcsak a bányászok, hanem a környék több száz vendéglátóhelyének alkalmazottai is ebből élnek. A veszélyhelyzet miatt azonban továbbra is kérdéses, mikor nyithat újra a népszerű látványosság, és mikor térhet vissza a turisták áradata.

A Sósvízfestéssel nyomoznak a bánya rejtélyes áradása után – 39 ezer ember maradt iható víz nélkül bejegyzés először Sajtóközlemények-én jelent meg.

Ha egy igénytelen, örökzöld, ugyanakkor elegáns növényt keresel a kertedbe, akkor a babérmeggy (Prunus laurocerasus) tökéletes választás lehet. Ez a mediterrán hangulatot idéző, sűrű lombozatú cserje kiválóan alkalmas sövénynek, szoliter növénynek, vagy akár takarónövényként is használható nagyobb kertekben. De mit érdemes tudni az ültetéséről, szaporításáról és metszéséről? Lássuk szakmai, de közérthető módon.

Babérmeggy ültetése – A jó kezdet fél siker

A babérmeggy a jó vízáteresztésű, tápanyagban gazdag talajt kedveli. Bár árnyéktűrő, legszebben félárnyékos vagy világos fekvésben fejlődik. Az ültetés legjobb ideje a kora tavasz vagy az ősz, amikor a talaj már (vagy még) meleg, de nem túl száraz.

Ültetési tippek:

• Az ültetőgödör legyen kétszer olyan széles és mély, mint a cserép, amiben vásároltuk a növényt.
• A gyökérlabdát érdemes kissé fellazítani, hogy a gyökerek könnyebben utat találjanak.
• Ültetés után alaposan be kell locsolni, és az első hetekben rendszeresen öntözni kell.
• Ha sövényként ültetjük, 70–100 cm távolságot hagyjunk a növények között, fajtától függően.

Babérmeggy szaporítása – Türelemjáték, de megéri

A babérmeggy szaporítása történhet magvetéssel vagy dugványozással – de a kertészmérnök inkább az utóbbit ajánlja, mivel gyorsabb, megbízhatóbb és a szülőnövény tulajdonságait is jobban örökíti.

Dugványozás menete:

• A legjobb időszak a nyár közepe, amikor már megfásodtak a félfás hajtások.
• Válasszunk egy 10–15 cm-es egészséges, fiatal hajtást, amely nem virágzott.
• Távolítsuk el az alsó leveleket, és mártsuk a végét gyökereztető hormonba.
• Ültessük homok és tőzeg keverékébe, majd helyezzük félárnyékos, párás környezetbe (akár fólia alá).
• A gyökeresedés 6–8 hét is lehet, de utána már tavasszal kiültethető a végleges helyére.

Babérmeggy metszése – Formázás és egészségmegőrzés

Sokan félnek metszeni a babérmeggyet, pedig ez a cserje jól tűri a visszavágást, sőt, a rendszeres metszés elősegíti a dúsabb lombképződést és megelőzi az elöregedést. A legjobb időpont a tavasz közepe vagy a nyár vége, de fagymentes időben gyakorlatilag bármikor formázható.

Metszési tanácsok:

• Használjunk éles, tiszta metszőollót vagy sövénynyírót.
• Távolítsuk el az elhalt, beteg, vagy egymást keresztező hajtásokat.
• Ha sövényként neveljük, évente legalább egyszer, de akár kétszer is visszavághatjuk, hogy tömör maradjon.
• Ha túl nagyra nőtt, radikális visszavágást is jól bír – bár ilyenkor a regenerálódás lassabb lesz.

A babérmeggy nemcsak egy látványos és sokoldalú díszcserje, de jól bírja a városi környezetet, a metszést, és az európai éghajlat szélsőségeit is. Akár kezdő kertészeknek, akár haladóknak is kiváló választás. Egy jól gondozott babérmeggy-sövény pedig nemcsak a kertet öltözteti, hanem a magánszférát is védi – zöld kerítésként egész évben.

Ha a következő kerti projektedhez örökzöld, mutatós növényt keresel, a babérmeggy garantáltan nem fog csalódást okozni.

A Babérmeggy a kertben – Ültetés, szaporítás és metszés bejegyzés először életmód & trendek & stílus-én jelent meg.

Az Alkotmánybíróság megsemmisítette a klímatörvény kulcsfontosságú részét: új törvény kell!

Az Alkotmánybíróság bombaként robbantotta be a hírt: a klímavédelemről szóló 2020. évi XLIV. törvény több pontja is alaptörvény-ellenes. A Greenpeace Magyarország üdvözölte a döntést, és az Országgyűlést sürgeti egy igazságos, átfogó és ambiciózus új klímatörvény megalkotására – társadalmi bevonással és azonnali cselekvéssel.

Mit kifogásolt az Alkotmánybíróság?

A 2021-ben benyújtott indítvány alapján – melyet az Országgyűlés képviselőinek negyede, hazai zöldszervezetek, a Magyar Tudományos Akadémia és a Nemzeti Parkok is támogattak – az Alkotmánybíróság most kimondta:

• A klímatörvény alkalmatlan a jövő generációk életfeltételeinek védelmére.
• A károsanyag-kibocsátás csökkentését célzó rendelkezések nem felelnek meg a Párizsi Klímaegyezményben vállalt kötelezettségeknek.

Ennek részeként a testület 2026. június 30-i hatállyal megsemmisítette a törvény 3. § (1) bekezdését, mert az sérti az elővigyázatosság, a megelőzés és a nemzedékek közötti igazságosság elveit. A döntés szerint a jelen generáció háromirányú kötelezettségei sérülnek:

1. Saját életfeltételeink megóvása
2. A jövő nemzedékek életkörülményeinek biztosítása
3. A közös örökség részét képező természeti erőforrások megőrzése.

Az Alkotmánybíróság hangsúlyozta: a klímaváltozásra adott válaszok nem korlátozódhatnak csupán a kibocsátás-szabályozásra. Szükség van a mitigáció (kibocsátáscsökkentés), az adaptáció (alkalmazkodás), és a reziliencia (ellenállóképesség) eszközeire is – beleértve a fenntartható fejlődés keretrendszerének bevezetését.

A Greenpeace követelése: új, igazságos és átfogó klímatörvényt!

A Greenpeace szerint a döntés egyértelmű üzenet: Magyarországnak sürgősen új klímatörvényre van szüksége. Olyanra, amely valódi válaszokat ad a klímaválság kihívásaira. A szervezet szerint:

Az Országgyűlésnek társadalmi egyeztetés után, azonnali hatállyal meg kell alkotnia a jövő generációk érdekeit védő törvényt.

Magyarország jövője forog kockán, hiszen a klímaválság nem vár ránk!

Mit kell tartalmaznia az új klímatörvénynek?

A Greenpeace világossá tette:

• A fosszilis energia mielőbbi kivezetése és megújuló energiák támogatása.
• A mezőgazdaság, oktatás, egészségügy felkészítése a klímaváltozás hatásaira.
• A vízkészletek – föld feletti és alatti – védelme és helyreállítása.
• Mindenki számára elegendő, tiszta ivóvíz és élelmiszer biztosítása.
• A háztartások energiaszegénységének megszüntetése és a zöld energiahasználat támogatása.
• A közösségek és önkormányzatok klímavédelmi felkészültségének fejlesztése.
• A természetközeli élőhelyek védelme és helyreállítása.
• A természetpusztító beruházások támogatásának leállítása, a zöld gazdaság ösztönzése.

„Az időnk elfogyott!”

„Túl sokáig tétlenkedtünk, és már most óriási károkat okoztunk. Az időnk elfogyott, nem várhatunk tovább!” – nyilatkozta Mező János Bálint, a Greenpeace Magyarország ügyvezető igazgatója. Szerinte a társadalmi egyeztetés megkezdése és a gyors cselekvés létfontosságú, hogy Magyarország 2026. június 30-ig új, méltányos és hatékony klímatörvényt alkothasson.

A Greenpeace kampánya továbbra is várja a csatlakozókat: mindazokat, akik egyetértenek abban, hogy a kormánynak kötelessége csökkenteni a károkat és megvédeni az embereket a klímaválság hatásaitól.

A Elképesztő, mi derült ki a magyar klímatörvényről – alkotmányellenesnek találták a klímatörvényt! bejegyzés először Sajtóközlemények-én jelent meg.

Erdőtüzek: A déli országok gondja vagy már mindenkié?

A klímaváltozás, az emberi tevékenység és a tájhasználat átalakulása miatt a világ sosem látott kihívásokkal néz szembe az erdőtüzek terén. Bár sokan még mindig csak a déli országokat emlegetik, amikor a lángok pusztításáról esik szó, egy friss tanulmány szerint már Közép-Európa is tűzveszélyes övezetté vált.

A „Changing Wildfires: Policy Options for a Fire-literate and Fire-adapted Europe” című átfogó jelentést az Európai Akadémiák Tudományos Tanácsadó Testülete (EASAC) készítette, 22 nemzetközi kutató közreműködésével – köztük Valkó Orsolyával, a HUN-REN Ökológiai Kutatóközpont szakértőjével.

„Nagyon inspiráló volt a projektben dolgozni: rengeteg tudást és tapasztalatot cseréltünk európai kutatókkal, ami hosszú távú szakmai kapcsolatokat hozott” – mondta Valkó Orsolya.

Lángoló világ: évente Ausztrália méretű terület válik hamuvá

A világon évente közel 780 millió hektár ég le – ez majdnem akkora, mint egész Ausztrália! Bár nem mindenhol nő a leégett terület aránya, a tűzek egyre intenzívebbek és pusztítóbbak, a klímaváltozás és az emberi tevékenység együttes hatása miatt.

A forróbb nyarak, a hosszabb hőhullámok és a gyakoribb aszályos időszakok szinte tökéletes környezetet teremtenek a tüzek kialakulásához. A kiszáradt biomassza olyan, mint egy gyújtóbomba – akár egy eldobott csikk is lángra lobbanthatja.

Emberi tényezők: mi is felelősek vagyunk

A kutatók szerint a tűzesetek 99%-a emberi tevékenységre vezethető vissza. Magyarországon például 2022-ben a vegetációtüzek több mint 7000 hektárt pusztítottak el – miközben egy átlagos évben csak pár száz hektár ég le. A leggyakoribb okok: gondatlan tarlóégetés, cigarettacsikkek, vagy akár szándékos gyújtogatás.

A város és a természet határán lévő területek (wildland–urban interface, WUI) különösen veszélyesek: itt a tűz könnyen elérheti az épületeket és emberi életeket is fenyegethet. Európában a lakott területek 7%-a ilyen WUI-zóna.

Mi történik Los Angeles után?

A tanulmány példaként hozza a 2025 januárjában tomboló Los Angeles-i tűzvészt is, amely több mint 160 km²-nyi területet perzselt fel. A lángok ökoszisztémákat pusztítottak el, és hosszú évekbe telik, mire a természet egyáltalán részben regenerálódhat – de soha többé nem lesz már a régi.

A megoldás kulcsa: tudatosság és megelőzés

A kutatók szerint a jövőben nem elég a tűzoltásra koncentrálni – társadalmi szemléletváltásra és proaktív megelőzésre van szükség. A tűztudatos társadalom kialakítása kiemelten fontos: tudjuk, hogyan viselkedjünk a természetben, és támogassuk a természetbarát tűzkezelési módszereket.

A városok környékén olyan tájhasználati formákat kell előnyben részesíteni, amelyek csökkentik az éghető biomasszát. Például a legeltetés segíthet a növényzet kordában tartásában.

Az épületek tervezésekor is fontos lenne a kevésbé éghető anyagok használata, és a városi növényzetet is érdemes pirofób fajokból összeállítani.

A természetbarát égetés és az ökoszisztémák megőrzése

A kutatók kiemelik: bizonyos mediterrán élőhelyeken a kontrollált égetés segíthet megőrizni a természetes egyensúlyt, és megelőzheti a nagy intenzitású tüzeket. Ez a módszer fenntartja az alacsony intenzitású tüzekhez alkalmazkodott ökoszisztémákat is.

Összességében tehát a védekezés kulcsa a megelőzés, a tűztudatosság és az ökológiai szempontok egyensúlya – e nélkül Európa is egyre inkább a lángok martalékává válhat.

forrás: HUN-REN

A Sokkoló jóslat: már Közép-Európa is tűzfészek lehet! bejegyzés először Sajtóközlemények-én jelent meg.

Hőségriadó – Forró napokra készüljünk!

Csütörtök nulla órától vasárnap éjfélig másodfokú hőségriasztás van érvényben Magyarország teljes területén. A meteorológiai előrejelzések szerint a következő napokban rekkenő hőség érkezik, ami a szokottnál jóval megterhelőbb lehet mindenkinek. A Nemzeti Népegészségügyi és Gyógyszerészeti Központ, valamint a Katasztrófavédelem közös közleményben hívta fel a figyelmet a fokozott veszélyre, különösen a legérzékenyebb csoportokra: a kisgyermekekre, az idősekre, a várandósokra és a krónikus betegekre.

„Ne hagyjuk magára senkit!” – hangsúlyozták a hatóságok, különösen azok esetében, akik egyedül élnek, mozgásukban korlátozottak, vagy segítségre szorulnak.

A szakemberek egy sor tippet is adtak, hogy elkerüljük a legnagyobb bajt:

• Igyunk a szokásosnál több vizet, és felejtsük el az alkoholt, a kávét és a cukros üdítőket!
• Kint tartózkodva csak világos, jól szellőző ruhát viseljünk, és feltétlenül tegyünk a fejünkre széles karimájú kalapot vagy sapkát!
• A napsugárzás ellen napszemüveg és bőrtípusnak megfelelő naptej is ajánlott!
• Többször is zuhanyozzunk langyos vízzel!
• A kisgyermekekre és az állatokra is gondoljunk! Ne vigyük őket a déli órákban sétálni, és soha ne hagyjuk őket parkoló autóban, még egy percre sem – ez végzetes lehet!

A légkondicionálás kapcsán is kaptunk figyelmeztetést: ne állítsuk 27 fok alá a hőmérsékletet, és időnként kapcsoljuk ki a klímát, hogy elkerüljük az ízületi panaszokat. Akiknek nincs otthon klímája, a Katasztrófavédelem honlapján böngészhetik, hol találnak nyilvános, klimatizált helyiséget, ahol lehűthetik magukat.

Az időjárás-előrejelzés szerint csütörtökön szaharai por is érkezik fölénk, ami kissé szűrtebbé teheti a napsütést. De ne számítsunk sok enyhülésre: a nappali hőmérséklet 31 és 35 Celsius-fok között alakulhat – ez bizony embert próbáló kánikulát jelent!

Készülj fel a forró napokra, vigyázz magadra és másokra!

A Már életbe lépett: országos riasztás! Elképesztő meleg napok jönnek bejegyzés először Sajtóközlemények-én jelent meg.

Víz alatt a fehér arany: Parajd sóbányája a túlélésért küzd

Székelyföld turisztikai gyöngyszeme egy hét alatt víz alá került – most a környezeti katasztrófa ellen versenynek az idővel
A Korond-patak árja mindent elsöpört. Egy hét alatt teljesen elöntötte Parajd híres sóbányájának minden zegét-zugát – a gyógyító légúti kezeléseket nyújtó turisztikai szinttől kezdve a legújabb Telegdy-bányáig. Most pedig a katasztrófa második felvonása kezdődik: a környezeti pusztítás.

Mérgező koktél a Kis-Küküllőben

Mircea Fechet környezetvédelmi miniszter kedden riasztó számokat közölt: a Kis-Küküllő vízének sótartalma egy nap alatt megtízszereződött. A május 29-én még literenként 51 milligrammos érték keddig már 510 milligrammra ugrott – kétszerese a megengedett határértéknek.
A következmény azonnal megmutatkozott: Maros megye 16 településén ihatatlanná vált a csapvíz. A hatóságok 30 napos veszélyhelyzetet rendeltek el, miközben a szakemberek kétségbeesetten keresik a megoldást.
„Literenként 1000 milligrammnál halpusztulás következik be, 2000 milligrammnál pedig már semmi sem marad életben” – figyelmeztette a miniszter. A víztisztító állomások maximum 250 milligrammos sókoncentrációt bírnak el – ennél magasabb értéknél feladják a küzdelmet.

Verseny az idővel: a patak elterelése

A mentőakció központi eleme a Korond-patak elterelése lett. A bányamérnökök kétméteres átmérőjű vezetékeket terveznek, amelyeket közvetlenül a hegyoldalhoz rögzítenek. Ezek a csövek másodpercenként 20-24 köbméter vizet tudnak majd elvezetni – megkerülve a sóbányát.
A tervek szerint a patak eredeti medre mentén haladó új útvonal ideiglenes víztározókkal is kiegészül, amelyek nagy vízhozam esetén képesek befogadni a többletvizet. A munkálatok már megkezdődtek, de minden a stabilitáson múlik – a szuffózió által még nem érintett területen dolgoznak a szakemberek.

Európai segítség érkezik

A román hatóságok nem bíznak egyetlen esélyre sem. Az európai katasztrófavédelmi mechanizmust is aktiválták, így szerdára hét külföldi szakértő érkezik a legmodernebb technológiákkal Parajdra. Szkennereket is telepítettek, amelyek négyóránként mérik és elemzik a bánya állapotát.
„A legjobb romániai geológusok dolgoznak a megoldáson” – hangsúlyozta Fechet, aki szerint egyelőre nincs jel a turisztikai rész beomlására. A hétfőn észlelt talajsüllyedés kedden nem terjedt tovább – ami némi reményt ad.

Százezrek kedvenc helye víz alatt

A parajdi sóbánya évente több százezer látogatót vonzott, Székelyföld egyik leglátogatottabb turisztikai attrakciója volt. A légúti betegségek kezelésére specializálódott gyógyhelyen nemcsak a bányászok, hanem a környékbeli több száz vendéglátóhely és szállás üzemeltetői is megélhetésüket találták.
Nicușor Dan román államfő szombaton személyesen látogatta meg a közösséget, és kárpótlást ígért mindenkinek – a bányászoktól az idegenforgalomból élőkig. „A sóbányát a lehetőségek szerint részben vagy egészben megpróbáljuk megmenteni” – ígérte az államfő.

Bizonytalan jövő

Nyágrus László parajdi polgármester óvatos optimizmussal nyilatkozott: „Bizakodók vagyunk, de meg kell várni a következő napok eredményeit.” A veszélyeztetett területen élők kilakoltatása továbbra is érvényben marad, a vasárnap felépített védőgátat sem bontják el.
A kérdés most az: sikerül-e megállítani a környezeti katasztrófát, és van-e még esély a „fehér arany” megmentésére? A válasz a következő napokban derül ki – minden a víz és az idő versenyfutásán múlik.

A Durva: Így néz ki most a parajdi sóbánya! bejegyzés először Sajtóközlemények-én jelent meg.

A Parajdi sóbánya, Erdély egyik legkülönlegesebb természeti kincse, nem csupán a sóbányászat történelmi központja, hanem egyedülálló turisztikai és gyógyászati célpont is. A föld alatt 120 méter mélyen elhelyezkedő bánya nemcsak a sókitermelés helyszíne, hanem egy föld alatti város is, ahol játszóterek, kávézók, ökumenikus kápolna és különféle szórakozási lehetőségek várják a látogatókat. A bánya sós levegője kedvező hatással van a légúti megbetegedésekre, így sokan keresik fel gyógyulás céljából is.

Azonban a közelmúltban a térséget sújtó heves esőzések és áradások komoly károkat okoztak, különösen a Kovászna megyei Nagyborosnyón. Az Ökumenikus Segélyszervezet gyorsan reagált a helyzetre, és segélyszállítmányt juttatott el a településre, amely 2 tonna tisztítószert és 9 szivattyút tartalmazott. A segélyszervezet munkatársai az elmúlt 72 órában felmérték az árvíz sújtotta területeket, és 120 árvízkárosult család számára állítottak össze fertőtlenítő- és tisztítószereket tartalmazó csomagokat. A szivattyúk már munkába álltak, segítve a víz eltávolítását az elárasztott otthonokból.

A helyzet súlyosságát jelzi, hogy Románia miniszterelnöke, Catalin Predoiu is a helyszínre látogatott, ahol több károsult házat is meglátogatott, és személyesen köszönte meg az Ökumenikus Segélyszervezet munkáját.

A segélyszervezet országos összefogást hirdetett, hogy minél jelentősebb segítséget tudjon nyújtani a háromszéki árvíz károsultjainak, valamint a bizonytalan helyzetbe került parajdi sóbánya dolgozóinak és családjaiknak. Ennek érdekében felfüggesztették az adományvonalon jelenleg zajló hagyományos gyűjtést, és a június 2. és 15. között érkező adományokat a bajba jutott székelyföldi családok támogatására fordítják.

A székelyföldi szolidaritási akcióhoz a rendkívüli helyzet miatt június 15-éig a 1353-as adományvonal hívásával is lehet csatlakozni. Nagyobb összegű támogatással továbbra is a www.segelyszervezet.hu oldalon bankkártyával, vagy átutalással a 11705008-20464565-ös számlaszámon „Székelyföld” megjelöléssel tudnak segíteni.

 

A Parajdi sóbánya dolgozói is segítségre szorulnak az áradások miatt bejegyzés először Sajtóközlemények-én jelent meg.

A nyárias időjárás következtében hazánkban jelentősen megnövekedett a szúnyogártalom, különösen a Duna menti területeken és a főváros egyes kerületeiben. A csapadékos időszakok során kialakult vizes élőhelyek ideális környezetet biztosítanak a csípőszúnyogok szaporodásához, ami fokozott védekezést tesz szükségessé. Manapság már nemcsak a kellemetlen csípés okoz gondot, hanem az is, hogy megjelentek olyan új fajták, amelyek akár veszélyes vírusokat is terjeszthetnek.

Központi szúnyoggyérítés: hogyan zajlik?

A szúnyoggyérítést Magyarországon a Belügyminisztérium Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatósága (BM OKF) koordinálja. A védekezés során három fő módszert alkalmaznak:

• Biológiai lárvagyérítés: Egy természetes baktérium által termelt fehérjét juttatnak a vízbe, amely kizárólag a csípőszúnyogok lárváit pusztítja el, más élőlényekre ártalmatlan.
• Földi kémiai védekezés: Melegködképzéses vagy ULV (ultra low volume) eljárással permeteznek, főként települések belterületén, az esti órákban.
• Légi kémiai védekezés: ULV technológiával végzik, elsősorban nehezen megközelíthető területeken, például a Duna partszakaszain.

A kezelések során kizárólag az NNK által engedélyezett, EU regisztrációval rendelkező irtószereket használnak, a területileg illetékes kormányhivatal népegészségügyi szervének ellenőrzése mellett.

Érintett települések

A szúnyoggyérítési munkálatok több Duna menti települést érintenek, különösen a következő térségekben:

• Szigetköz: Győr-Moson-Sopron vármegye települései, például Győr és környéke.
• Komárom térsége: Komárom-Esztergom vármegye települései.
• Dunakanyar: Pest vármegye települései, mint például Szentendre, Visegrád, Esztergom.
• Csepel-sziget: Budapest XXI. kerülete (Csepel) és környéke.
• Dunaújváros, Szekszárd, Baja és Mohács térsége: Tolna és Bács-Kiskun vármegye települései.

A gyérítési munkálatok pontos időpontjai és helyszínei a Katasztrófavédelem hivatalos weboldalán találhatók meg:

Mit tehetünk otthon?

A lakosság is hozzájárulhat a szúnyogártalom csökkentéséhez:

• Ürítsük ki a ház körül található vízgyülemeket, például virágcserepeket, vödröket, eldugult ereszcsatornákat.
• Fedjük le az esővízgyűjtő hordókat szúnyoghálóval.
• Tartsuk rendben a ház előtti árkokat, hogy ne tudjon bennük megállni az esővíz.
  Katasztrófavédelem

A Nemzeti Népegészségügyi és Gyógyszerészeti Központ plakátokat és tájékoztatókat készített a lakosság számára, amelyek elérhetők a katasztrófavédelem weboldalán.

További információk
A szúnyoggyérítéssel kapcsolatos heti programok és további információk elérhetők a katasztrófavédelem hivatalos oldalán.

A Szúnyoggyérítés a Duna mentén – ezek a települések érintettek! bejegyzés először Sajtóközlemények-én jelent meg.

A természet láthatatlan hősei: hogyan válthatják meg a zuzmók a jövőnket

Képzeljünk el olyan élőlényeket, amelyek a legpusztítóbb körülmények között is virágoznak, miközben az emberi zavarást egyáltalán nem viselik el. A zuzmók – ezek a lassú növekedésű, észrevétlenül élő organizmusok – kulcsfontosságú szerepet játszhatnak a klímaváltozás következményeinek megértésében.

A túlélés mesterei

Ezek a rendkívüli szervezetek a legszélsőségesebb természeti viszonyokat is elviselő képességükkel tűnnek ki. Gombák és algák közötti szimbiotikus kapcsolat eredményeként jönnek létre, és bár az északi, tundrai vidékeken különösen gyakoriak – ahol gyakran az egyetlen táplálékforrást jelentik a növényevő állatoknak –, valójában szinte minden szárazföldi környezetben megtalálhatók, sőt, egyes fajaik víz alatt is prosperálnak.

Természetes napvédelem a szélsőségek ellen

„Fotoszintetikus rendszerük védelmében rendszeresen kiszáradási állapotba vonulnak. Különleges zuzmóanyagaik természetes napvédő pajzsként működnek – hatásosságuk egy ötös faktorú fényvédő krémével egyenértékű, ami természetes körülmények között rendkívüli védelmet jelent” – magyarázza Veres Katalin, a HUN-REN Ökológiai Kutatóközpont Ökológiai és Botanikai Intézet Erdőökológiai Kutatócsoportjának tudományos munkatársa.

Kutatások az erdőkben és természetes élőhelyeken

A kutatócsoport elsősorban természetes ökoszisztémák zuzmóközösségeinek környezeti adaptációját tanulmányozza. Céljuk annak feltérképezése, milyen tényezők teszik lehetővé különböző zuzmófajok számára a sikeres túlélést változatos élőkörnyezetekben. Az erdőökológiai programok keretében azt is elemzik, hogy a különféle faanyag-termelési erdőgazdálkodási gyakorlatok hogyan befolyásolják a zuzmóközösségeket, valamint hogy a természetvédelmi szempontú erdőkezelés miként járul hozzá közösségeik biodiverzitásának növeléséhez.

Homokbuckák titkai: mikroklíma-kutatás a gyakorlatban

Komplex kutatásaik egyikében Fülöpháza térségében és Bugacon elemezték a homokdombok különböző irányú lejtőin kialakult mészkedvelő nyílt homoki gyepterületek zuzmóvilágát. A domborzat délnyugati részei nagyobb napsugárzásban részesülnek, mint az északkeleti területek, ami eltérő mikroklimatikus viszonyokat eredményez. Az ilyen mikroklíma-különbségekből adódó zuzmóközösségi változások elemzése lehetőséget teremt a klímaváltozás várható hatásainak modellezésére.

Egyedi stratégiák a túlélésért

Vizsgálataik kiterjedtek a fajok környezeti alkalmazkodási mechanizmusaira, fotoszintetikus aktivitásuk változásaira és élettani folyamataik évszakos eltéréseire is. Eredményeik azt mutatják, hogy a különböző zuzmófajok egyedi stratégiákat alakítanak ki az extrém környezeti kihívások leküzdésére, és kivételesen jól tudnak alkalmazkodni szélsőséges helyzetekhez. Ez arra enged következtetni, hogy a zuzmók képesek lesznek megbirkózni a klímaváltozás prognosztizált következményeivel.

A paradoxon: természeti túlélők, emberi zavarásra érzékenyek

„Paradox módon, míg a zuzmók a legzordabb természeti körülmények között is képesek fennmaradni, az emberi származású zavarásokat, bolygatásokat igen rosszul tolerálják. Növekedési ütemük rendkívül lassú – évente csupán néhány millimétert fejlődnek –, sérülések utáni regenerációjuk időigényes, és számos fajuk nehezen kolonizál új élőterületeket. Ezért létfontosságú védelmük és élőhelyeik természetes állapotának fenntartása” – emelte ki a HUN-REN ÖK kutatója.

A Ezt csinálják a Föld legtitokzatosabb teremtményei – túlélik azt, amit az ember nem bejegyzés először Sajtóközlemények-én jelent meg.

Paplanforradalom 2025: Messze már a brokátos idők

Volt idő, amikor a csillogó rózsaszín brokátpaplan számított luxusnak – de ez mára a múlté. A mai trendek szerint a dizájn másodlagos, a lényeg a kényelem, az anyagminőség és a testhőmérséklethez való alkalmazkodás. A paplan már nemcsak takaró – hanem alvási élmény.

Nyár vagy tél? Paplanválasztás szezonra szabva

• Nyári hónapokra a pehely és műszálas paplanok vékonyabb, szellősebb változatai ideálisak. A kacsa- vagy libapehely természetes, könnyed hűsítést nyújt, míg a mikroszálas műanyag töltetek praktikusak, moshatóak, allergiásoknak is jók.
• Téli időszakban a nehezebb, vastagabb gyapjú- vagy libatollal töltött paplanok verhetetlenek. A gyapjú különösen népszerű, mert természetes klímaszabályzó: hőt tart bent télen, de nem fülled nyáron sem.

Anyagmustra: Melyik paplantöltet mit tud? Töltet típusa Előnyök Hátrányok Legjobb évszak Libapehely Könnyű, meleg, légáteresztő Drága, érzékeny, nehezen tisztítható Tél Kacsatoll Megfizethetőbb, jó hőtartás Kevésbé légies, néha szúrhat Ősz, tél Csirketoll Olcsó, de ritka Durva, törékeny, átszúr Nem ajánlott Mikroszálas Antiallergén, mosható, olcsó Nem szellőzik jól, izzaszthat Nyár, tavasz Gyapjú Önszabályozó hőmérséklet, tartós Nehéz, kevésbé puha Egész év Szivacsos töltet Stabil forma, olcsó Légáteresztés nulla, nyáron fülled Csak tél Országonként másképp álmodnak: Éjszakai szokások a világban

• Franciaországban a könnyű pehelypaplan dominál, puha pamuthuzattal – a stílus és az illatok is fontosak, sokan illatosítják a huzatot levendulával.
• Németországban külön paplant használ mindenki: kétágyas ágy, két egyedi paplan. A gyapjú és a meleg tollas változatok különösen népszerűek a hidegebb hónapokban.
• Angliában a rétegezés dívik: takaró-paplan kombináció, gyakran elektromos melegítőréteggel. A gyapjú egyre népszerűbb alternatíva.
• Amerikában gyakran „comforter”-ként hivatkoznak a paplanokra, melyek sokszor dekoratív huzat nélkül, közvetlenül az ágytakaró szerepét is betöltik. A műszálas töltetű paplanok uralják a piacot, a kényelem és könnyű tisztíthatóság miatt.

Hogyan tisztítsd és ápold a paplanod?

Nem mindegy, hogyan bánsz vele. A tollas paplanokat naponta szellőztetni, évente pedig szakemberrel tisztíttatni ajánlott. A gyapjúpokrócokat kézzel vagy kímélő programon szabad mosni. A műszálas darabok előnye, hogy mosógépben is tisztíthatók, de könnyebben elhasználódnak.

Divat vagy hagyomány? Miért nem mindegy, milyen paplant veszel

Sokan érzelmi alapon választanak: a nagymama libatollas paplanja emlékeket ébreszt. Mások a technológiára esküsznek, például a rétegezett gyapjúpaplanokra, melyek egyik oldala meleg, másik hűsítő hatású. A „hibrid” paplanok, amelyek kombinálják a természetes és szintetikus tölteteket, 2025 slágerei lehetnek.

Ne az ár döntsön, hanem az alvási szokásaid!

Ne ess bele a csapdába: ami drága, nem feltétlenül jobb – és ami olcsó, nem biztos, hogy rossz. Vizsgáld meg, mennyire izzadsz éjszaka, milyen a szobád hőmérséklete, és hogy szereted-e a nehéz vagy könnyű takarókat. Ezek alapján dönts – és garantáltan jobban fogsz aludni. A megfelelő paplan kiválasztása az évszaknak és személyes igényeidnek megfelelően elengedhetetlen a pihentető alváshoz. Legyen szó hűsítő nyári éjszakákról vagy hideg téli hónapokról, a piacon számos lehetőség áll rendelkezésre, hogy megtaláld a számodra tökéletes paplant. Ne feledd, az alvás minősége közvetlen hatással van az egészségedre és közérzetedre!

A A paplan, amitől jobban alszol – Teszteltük a legnépszerűbb anyagokat! bejegyzés először életmód & trendek & stílus-én jelent meg.

Valaha a kender volt az egyik legfontosabb növény a Földön. Ma mégis gyakran félreértések, tilalmak és előítéletek övezik. De vajon miért lett „ellenség”, ha annyi előnye van? Mi történt az elmúlt száz évben, hogy egy szinte tökéletes alapanyagból tiltott növény lett? A válasz sokkal inkább gazdasági és politikai, mint egészségügyi.

A kender – a természet csodája

Nézzük először, miért is volt (és lehetne még mindig) ilyen különleges a kender:

• 1 hektár kender annyi oxigént termel, mint 25 hektár erdő.
• Ugyanekkora területen annyi papírt állíthatunk elő, mint 4 hektárnyi fából.
• Ráadásul 8-szor újrahasznosítható papír készül belőle, míg a fa esetében csak 3-szor.
• A fa évtizedek alatt nő meg, a kender viszont 4 hónap alatt aratható.
• Világszerte termeszthető, kevés vízzel is beéri, és nincs szüksége növényvédő szerekre – ökológiai szupernövény.
• A virága képes radioaktív sugárzást megkötni.

Szinte mindenhol hasznosítható: textilipar, építőipar, kozmetikumok, élelmiszer, gyógyszerészet, műanyaggyártás, üzemanyag…

A kender jellemzői:

• A kendermag kivételesen gazdag fehérjében és ritka zsírsavakban.
• 250-féle betegség kezelésében segíthet – rák, AIDS, epilepszia, reuma, asztma, depresszió, álmatlanság.
• A kenderműanyag biológiailag lebomlik, 10-szer erősebb, mint az acél, ha autókarosszériát gyártanak belőle.
• A belőle készült szigetelőanyag olcsó, tartós és környezetbarát.
• Az állatok hormonpótlás nélkül fejlődnek, ha kendert is kapnak takarmányként.
• Az 1700-as évek Amerikájában a kendertermesztés kötelező volt – aki nem termesztett, azt börtönbe zárhatták.

Szinte már túl szép, hogy igaz legyen, nem? És pontosan ez lett a baj.

A betiltás háttere – amikor a profit dönt

A 20. század elején a kender komoly veszélyt jelentett bizonyos iparágakra. A „zöld arany” versenytárs volt a fával, a műanyaggal, az olajjal és a gyógyszerekkel szemben.

Lássuk, kik és miért akarták eltüntetni a piacról:

1. William Randolph Hearst – a papírmágnás

Az amerikai sajtócézár hatalmas erdőkkel és papírgyártó üzemekkel rendelkezett. Ha a kender vált volna alapanyaggá, óriási pénzt bukott volna. Megoldás? Médiafelületét felhasználva démonizálta a kendert – gyakran rasszista, félelemkeltő kampányokkal.

2. John D. Rockefeller – az olajkirály

A világ leggazdagabb embere volt, az ő olajtársasága uralta a piacot. A bioüzemanyagként használható kenderolaj viszont olcsó és megújuló alternatíva lett volna. Ez természetesen fenyegette a profitját.

3. Andrew Mellon – a műanyagipar embere

A DuPont vegyipari cég egyik fő részvényese volt, amely épp akkor szabadalmaztatta a kőolaj-alapú műanyaggyártást. A kenderműanyag olcsóbb, lebomlik, környezetbarát – vagyis teljesen ellehetetlenítette volna a kőolajból gyártott műanyagot.

Nem mellesleg Mellon a Hoover-kormány pénzügyminisztere lett. A többi már politika.

4. A döntés megszületik

A nagyvállalati érdekek találkoztak, és hamar egyértelművé vált: a kender túl hasznos, túl olcsó, túl univerzális – ez pedig veszélyes a „nagyok” pénzére nézve.

Jött a „megoldás”: a 1937-es Marihuánaadó-törvény, ami gyakorlatilag lehetetlenné tette a kenderművelést. Az embereket megfélemlítették, a növényt démonizálták, és több évtizedre száműzték a mezőgazdaságból – nem a kender miatt, hanem a pénz miatt.

És mi lett a következmény?

• Kivágtuk az erdőinket a papírgyártás miatt.
• Tönkretettük a földeket vegyszerekkel és növényvédő szerekkel.
• Elárasztottuk a bolygót műanyaggal.
• A betegségek száma nő, a környezet pusztul.

Pedig lehetett volna másképp.

Zárszó: A jövő zöld – ha akarjuk

A kender nem csodaszer, de tagadhatatlanul az egyik legsokoldalúbb, legfenntarthatóbb növényünk. Amit egykor gazdasági hatalmak érdekei miatt száműztünk, ma újra elő kell vennünk, ha élhető jövőt akarunk.

Nem a kender változott meg – mi változtunk meg körülötte.

A Hogyan és miért tiltották be a kendert? bejegyzés először életmód & trendek & stílus-én jelent meg.

Brüsszel bekeményít az erdőirtás ellen – Magyarország a „tiszta” országok között

Az Európai Unió végre megnevezte, mely országokat tartja erdőirtás szempontjából kockázatosnak – és Magyarország hivatalosan is az alacsony kockázatú, azaz „zöld kategóriás” államok közé került! Ez azt jelenti, hogy hazánk példás módon teljesíti a fenntarthatósági szempontokat, és nem asszisztál a világ zöld tüdejének pusztításához.

Az Európai Bizottság május 23-án hozta nyilvánosságra az EUDR (Erdőirtásmentes Termékekről szóló Rendelet) végrehajtásához kapcsolódó országértékelések keretrendszerét, valamint a legelső hivatalos országlistát. Ez a lépés komoly mérföldkő az európai zöldpolitika történetében – és hazánk ebből az első körből tisztán, emelt fővel került ki.

Hogyan működik a rendszer?

A rendelet célja, hogy kizárólag erdőirtástól mentes forrásból származó áruk kerülhessenek be az EU belső piacára. A vizsgálat kiterjed hét kulcsfontosságú termékre, amelyek gyakran köthetők erdőpusztításhoz: szarvasmarha, szója, pálmaolaj, kakaó, kávé, fa és gumi.

Ezek kapcsán az országokat három besorolás szerint értékelik:

• Alacsony kockázatú: mint Magyarország vagy a legtöbb uniós tagállam.
• Átlagos kockázatú: ezeknél fokozottabb ellenőrzés szükséges.
• Magas kockázatú: ilyen például Oroszország, Belarusz, Mianmar vagy Észak-Korea – ahol politikai szankciók vagy súlyos fenntarthatósági problémák miatt fokozott figyelemre van szükség.

A kockázati kategóriák nem csupán címkék: konkrét ellenőrzési arányokat is meghatároznak. Az importőröknek és hatóságoknak alacsony kockázat esetén a termékek legalább 1%-át, közepesnél 3%-át, magasnál viszont minimum 9%-át kell ellenőrizniük, hogy azok valóban erdőirtás-mentesek legyenek.

Mi változik a kereskedelemben?

A rendelet alkalmazása nemcsak papírmunka – gyökeresen átalakíthatja az Európába irányuló exportpiacokat. Az új szabályok 2025. december 30-tól lépnek hatályba a nagy- és középvállalatok számára, míg a mikro- és kisvállalkozásoknak 2026. június 30-ig lesz idejük felkészülni.

A kereskedelmi partnerek 70%-a jelenleg alacsony kockázatú besorolást kapott – köztük olyan meghatározó globális szereplők is, mint az Egyesült Államok vagy Kína. Ez óriási könnyebbség lehet az európai piacon dolgozók számára, ugyanakkor nyomásgyakorlásként is szolgálhat a „vörös zónás” országok felé, hogy változtassanak termelési gyakorlatukon.

Hogyan készül fel Magyarország?

Hazánkban a Nébih látja el a hazai végrehajtás koordinálását. A hivatal rendszeresen frissíti az EUDR tematikus aloldalát, ahol a vállalkozók, importőrök és termelők részletes tájékoztatást kapnak az új kötelezettségekről. A szabályok betartásához ugyanis minden érintettnek ki kell alakítania egy „kellő gondosságot biztosító” belső rendszert, amelyben:

• adatokat gyűjtenek az áru eredetéről,
• kockázatelemzést végeznek,
• és szükség esetén csökkentő intézkedéseket alkalmaznak.

A cél: biztosítani, hogy egyetlen darab fa, kávészem vagy szójaszállítmány se származzon illegális erdőirtásból.

Magyarország a példamutató országok közé tartozik az EUDR első országértékelése szerint. Az új rendszer mérföldkő az erdők védelmében, és hamarosan minden európai vállalkozásnak alkalmazkodnia kell hozzá. Az EU így nemcsak szabályoz, hanem irányt is mutat – hogy zöldebb, tisztább és átláthatóbb legyen a globális kereskedelem.

Az új rendelet, az országok listája, valamint a kockázati besorolás kidolgozásának módszertani alapjait részletesen bemutató bizottsági munkadokumentum az alábbiakban elérhető.
Országértékelések vhr
Módszertan
Országlista

A Óriási szigorítás az EU-ban – Mutatjuk, mely országokat bélyegezték meg erdőirtás miatt bejegyzés először Sajtóközlemények-én jelent meg.

Ha létezik kutyafajta, amely egyszerre lenyűgöz az eszével, elbűvöl a külsejével, és megdobogtatja a szívedet a hűségével, akkor az minden bizonnyal az ausztrál juhász – vagy ahogy sokan becézik, az Aussie. Egy kutya, amelyet nem elég megsimogatni: meg kell ismerni, meg kell érteni, és – mindenek felett – le kell kötni, különben ő fog „levezetni” minket. De vajon honnan származik ez a zabolátlan energiabomba? Mitől ilyen különleges? Nézzük meg közelebbről – szakértői szemmel!

Története – Egy kutya, amely bejárta a világot

Az ausztrál juhász neve kissé félrevezető. Nem ausztrál, és első ránézésre juhászkutya létére is meglepően sokoldalú. A története egészen a 19. századig vezethető vissza, amikor baszk pásztorok Ausztrálián keresztül érkeztek az Egyesült Államokba – magukkal hozva kivételesen tehetséges pásztorkutyáikat. Az amerikai farmerek hamar felfigyeltek ezekre a kutyákra, és továbbtenyésztették őket, hogy megfeleljenek az amerikai szarvasmarha-tenyésztés és a vadregényes, vadnyugati élet kihívásainak. Így született meg az Aussie, az amerikai kontinens egyik legkiválóbb munkakutyája.

Érdekesség, hogy az ausztrál juhászt a rodeó világában is nagy becsben tartják – gyakran láthattuk őket trükköket bemutatni a nézők szórakoztatására. Ez sem véletlen: taníthatósága és lelkesedése miatt szinte bármire képes, ha játékról vagy munkáról van szó.

Megjelenés – Egy szempillantás, és rabul ejt

Az ausztrál juhász nemcsak az eszével hódít. Közepes testalkata ellenére megjelenése lehengerlő. Szőrzete szinte festményszerű: a kék merle és vörös merle mintázatok mellett a klasszikus fekete-fehér vagy barna-fehér kombinációk is előfordulnak, gyakran elegáns, kontrasztos jegyekkel. A leglátványosabb mégis a tekintete – kék, barna, borostyán, vagy ezek keveréke. Nem ritka a heterokrómia, azaz amikor a két szem különböző színű. Ez a kutya szó szerint rád néz – és megérint.

Jellemzők – Egy kis Einstein a bundában

Képzelj el egy kutyát, aki reggel 6-kor már készen áll egy háromórás túrára, majd délután örömmel megold tíz trükköt egymás után, este pedig melléd bújik a kanapén. Az ausztrál juhász egy igazi mozgásmániás agytröszt. Intelligenciája vetekszik a border collie-val, és már néhány ismétlés után képes új parancsokat megtanulni. Nem véletlen, hogy a rendőrség, a mentőszolgálatok és terápiás központok is gyakran alkalmazzák őket.

Viszont ezzel a tudással együtt jön egyfajta elvárás is: az Aussie unatkozni nem tud. Vagy ha igen, akkor azt te is megtudod… a szétszedett párnáid vagy újraértelmezett kerted formájában.

Gondozás – Nem kanapékutya, de annál több

Tartani egy ausztrál juhászt olyan, mintha egy örökmozgó kamasszal élnél együtt, akinek ráadásul fotogén külseje és kitűnő logikája is van. Napi több órás aktivitásra van szüksége: legyen az futás, frizbizés, trükkök tanulása vagy akár egy közös kirándulás. Emellett szellemi kihívásokat is kell biztosítani: keresőjátékok, akadálypályák, engedelmességi tréningek – mind hozzátartoznak egy Aussie életéhez.

Szőrzete heti fésülést igényel, de vedlési időszakban naponta is szükséges lehet. Megfelelő ápolással viszont bundája csodálatosan fényes és egészséges marad.

Egészség – Amit a lelkesedés nem gyógyít

Noha robusztus kutyafajta, az ausztrál juhásznál is akadnak genetikai hajlamok. A csípőízületi diszplázia és különböző szembetegségek (pl. PRA vagy szürkehályog) előfordulhatnak. Emellett a MDR1 génmutáció miatt bizonyos gyógyszerek veszélyesek lehetnek számukra. Érdemes tehát szűréseket végeztetni, és olyan tenyésztőt választani, aki komolyan veszi a genetikai szűrést. A rendszeres állatorvosi kontroll alapvető.

Kinek való az Aussie? – Nem mindenkinek, de akinek igen, annak örök társ

Az ausztrál juhász nem „hobbiállat”. Nem dísznek van, hanem társadnak, munkatársadnak és mozgásban tartódnak. Ideális választás olyan aktív embereknek, akik szeretnek sportolni, túrázni, tanítani. Ha családban él, akkor is szüksége van legalább egy főre, aki „a falkavezér” – és nemcsak az etetés idején.

Kertes ház előny, de nem feltétel, ha rendszeresen viszed mozogni. Ha viszont napokra bezárod a lakásba, és nem foglalkozol vele, nem fogja meghálálni – mert ő nem díszpárna, hanem rakétahajtású társ.

Zárszó – Az Aussie, aki mindig mozgásban van

Egy ausztrál juhász mellett nincs unalom. Van helyette kihívás, nevetés, tanulás – és egy négylábú barát, aki mindig készen áll egy új kalandra. Ha úgy érzed, készen állsz egy ilyen társra, akkor az Aussie nemcsak a kutyád lesz, hanem a legjobb barátod is.

De ne feledd: ő nem fog hozzád alkalmazkodni. Neked kell felnőni hozzá – és ha ez sikerül, életed egyik legjobb döntését hoztad meg.

A Aussie-láz: Miért hódít az ausztrál juhász világszerte? bejegyzés először életmód & trendek & stílus-én jelent meg.

Magyar tudósok chipeken növesztett szövetekkel váltanák ki az állatkísérleteket

Egy nagy nemzetközi kutatási program keretében magyar szakemberek olyan innovatív technológián dolgoznak, amely mikrochipeken létrehozott mesterséges szövetekkel utánozza az emberi szervek működését. A HUN-REN Energiatudományi Kutatóközpont Műszaki Fizikai és Anyagtudományi Intézetének kutatói részvételével zajló projekt célja, hogy a gyógyszerek tesztelését biztonságosabbá és gyorsabbá tegye – akár egyéni betegekből vett minták felhasználásával.

Chipeken élő szövetek: Az Organ-on-Chip forradalom

Az Organ-on-Chip (OOC) nevű, dinamikusan fejlődő technológia lényege, hogy mikrostrukturált platformokon másolja le emberi szervek fiziológiai és funkcionális jellemzőit. Ez lehetővé teszi, hogy mélyebben megértsük szervezetünk működését, feltárjuk a biokémiai folyamatok összefüggéseit, és hatékonyan elemezzük a gyógyszerek toxicitását valamint terápiás hatását.
A biológiai modelleken alapuló chipek forradalmi lehetőséget kínálnak: kiküszöbölhetik az állatkísérleteket gyógyszer- és kozmetikai összetevők előzetes vizsgálatánál. Ugyanakkor jelentősen megbízhatóbbá és hatékonyabbá teszik a tesztelési folyamatokat. Az in vivo kísérletek helyettesítése során azonban komoly technikai kihívással kell szembenézni: hogyan lehet automatizáltan elemezni és értelmezni a komplex kémiai környezetet és az arra adott összetett biológiai reakciókat.

Nemzetközi összefogás a gyógyszerhatóanyag-tesztelésért

Az UNLOOC projekt nemzetközi kutatócsapata pontosan erre keresi a választ. Olyan Organ-on-Chip alapú technológiai rendszert dolgoznak ki, finomítanak, vizsgálnak és alkalmaznak, amely alkalmas a gyógyszerhatóanyag-tesztelésben való nagymértékű párhuzamos felhasználásra. A konzorcium gyakorlati alkalmazásokon keresztül – például Skin-on-Chip technológiával – mutatja be platformjaik teljesítményét.
A HUN-REN EK Mikrorendszerek Laboratóriumának szakértői specifikus területen járulnak hozzá a projekthez: olyan szenzorrendszerek kifejlesztésével foglalkoznak (optikai, elektrokémiai és plazmonikai technológiákkal), amelyek folyamatosan nyomon követhetik gyógyszerhatóanyagok és egyéb releváns marker molekulák koncentráció-változásait a biológiai kísérletekben.

Személyre szabott gyógyászat a láthatáron

A német Microfluidic Chipshop GmbH által koordinált, összesen 51 tagot számláló európai konzorcium ambiciózus hosszú távú célt tűzött ki maga elé: az OOC technológia ne csak ellenőrzött gyógyszertesztelést tegyen lehetővé, hanem járuljon hozzá betegségek patofiziológiai hátterének jobb megértéséhez is.
Az UNLOOC keretében fejlesztett, valódi szöveteket szimuláló eszközök jövőbeli potenciálja óriási: egyéni betegekből származó biológiai minták elemzésével támogathatják a gyógyszerek biztonságosabb és gyorsabb tesztelését. Az elért tudományos eredmények hosszabb távon lehetőséget teremthetnek személyre szabott gyógyszerterápiás protokollok kialakítására, ami a projekt természetes kiterjesztését jelentené.

Forrás: HUN-REN

A Forradalmi magyar találmány: Ezek a mikrochipek végleg megszüntethetik az állatkínzást! bejegyzés először Sajtóközlemények-én jelent meg.