Friss zöldségek, ízletes gyümölcsök

Friss zöldségek, ízletes gyümölcsök- avagy milyen zöldségeket és gyümölcsöket  ültessünk és hogyan?

Előző hónapban a zöldségeskert fontosságáról beszéltünk és nagy vonalakban ismertettük a létrehozásához szükséges dolgokat. Most megnézzük hogyan és mit ültessünk?!
A saját kertünkből szedett zöldség, gyümölcs mindig friss, ezáltal sokkal ízletesebb, zamatosabb, össze sem lehet hasonlítani a boltban vagy zöldségesnél vásárolttal. Azokat már a teljes érettség elérése előtt leszedték a szállíthatóság és eltarthatóság miatt, így az íz anyagok sem tudtak teljesen kialakulni. Továbbá azt sem lehet tudni, milyen kémiai anyagokat tartalmaznak, amely a permetszerekből és műtrágyákból kerülhetett bele, ezért nagyon fontos a házi termesztésű zöldség. Ahol kisgyermek van, ott főleg nem mindegy milyen ételeket eszik, mivel manapság annyi az allergiás megbetegedés, ami főleg a szervezetben levő sok kémiai anyagra vezethető vissza.
Mit várhatunk a konyhakerttől?


Ideális kiindulásként írjunk egy listát azokról a zöldségfélékről, gyümölcsökről, amiket általában fogyasztunk. Először néhány könnyen termeszthető fajtával próbálkozzunk, hogy legyen sikerélményünk… Vonjuk be a gyerekeket is az ültetésbe, sőt a gondozásba is, vagy lehet nekik egy külön kis részük, amit ők gondozhatnak, így játszva tanulják meg a növények körüli teendőket.
Manapság, amikor annyi vegyszer áll rendelkezésünkre, hogy tisztán tartsuk a kertünket, megfeledkezünk arról, hogy a múltban természetes módon próbáltuk növényeinktől távol tartani a károsítókat. A régi jól bevált módszerek azonban ismét nagyobb jelentőséget kapnak, főleg ha mi nem szeretnénk vegyszereket használni.
Ha biokertet szeretnénk, akkor mellőznünk kell a hagyományos permetszereket, műtrágyákat, de van helyettük számos természetes szer, amelyet használhatunk, illetve nagyon sok múlik a különböző növénytársításokon, és a vetésforgó alkalmazásán.
A növénytársítás azt jelenti, hogy ültetéskor olyan növényeket teszünk egymás mellé, amelyek elűzik a szomszéd ellenségeit. Legismertebb kedvező szomszédok a sárgarépa-hagyma, védik egymást a répa és hagymalégy ellen. A zeller-káposztafélék védik egymást a zellerrozsda és káposztalégy ellen, amíg a saláta-retek párosításánál a saláta megvédi a retket a földibolháktól. A káposzta-paradicsom párban a paradicsom elriasztja a káposztalepkét, a burgonya-zöldbabnál a bab elriasztja a burgonyabogarat, míg az uborka-hagyma párosnál a hagyma gátolja az uborkalisztharmat terjedését. Vannak azonban olyanok is, melyek ki nem állhatják egymást, ilyen a borsó-hagyma páros.
Látványos lehet a zöldségeskertünk, ha néhány virág is helyet kap, ezek között is vannak, amelyek nagyon hasznosak pl: a sarkantyúka, büdöske, zsálya elriasztja a rovarkártevőket.
A vetésforgó az együtt termesztett növények csoportos, meghatározott sorrend szerinti átültetését jelenti, mely során termőhelyeiket évről évre változtatják.
A vetésforgó alkalmazásának számos előnye van, megelőzi azokat a problémákat-betegségek, talaj kizsigerelése-amelyek előző helyükön jelentkeztek. Folyamatosan ugyanarra a területre ültetni egyaránt kockázat, mind a növény, mind a föld számára, mivel folyamatosan csökken a tápanyag koncentráció. Növeli a terméshozamot és egészségesebb termőföldet eredményez.
A vetésforgó alkalmazásánál úgy kell elosztani a növényeket, hogy egy csoportba kerüljenek azok, amelyek hasonló betegségre hajlamosak, illetve nagyjából azonos a tápanyagigényük.
Alapszabályai egyszerűek: ha négy éves periódusra tervezünk vetésforgót, akkor a növényeket öt csoportba kell osztani. Első csoport tartalmazza a hüvelyeseket (borsó, bab), második a káposztaféléket (káposzta, kelbimbó, brokkoli, kelkáposzta, stb.), harmadikba a hagymafélék és egyebek tartoznak (hagyma, fokhagyma, saláta), a negyedikbe a gyökérgumósok (sárgarépa, zeller, cékla, burgonya) és az utolsó csoportba az évelő fajták (spárga, rebarbara).
A veteményes parcellát öt részre kell osztani, az állandó veteményeket egy külön részre ültessük, ahonnan nem kell elmozdítani. A fennmaradó négy csoport számára osszuk fel a területet és minden csoportot ültessünk át következő évben a következő területre, addig, amíg vissza nem kerül eredeti első helyére.
Ahhoz, hogy a földterület egész évben optimálisan ki legyen használva, az ültetés megtervezésekor át kell gondolnunk a különböző növények tenyészidejét. Ezt nevezzük vetésváltásnak.
 Fővetésnek azok szerepelnek, amelyek az évben leghosszabb ideig igénylik a földet (sárgarépa, hagyma, paprika…). Az elővetemény az, amit tavasszal a fővetés előtt termesztünk (retek, tépősaláta, rukkola, borsó), az utóvetemény még nyár végén, vagy ősszel foglalja el az ágyást (retek, spenót, cékla, tépősaláta), amikor a fővetést már betakarítottuk. A köztest termények a fővetéssel együtt vannak az ágyásban, kitöltik az üres helyeket, viszonylag rövid tenyészidejűek (retek, spenót, metélősaláta, rukkola).
Hogyan ültessünk és mit?
Többféle módon ültethetünk zöldségeskertünkbe.
 Rengetegféle magból választhatunk akár a boltokban, akár jó ismerőstől vagy interneten szerezzük be őket. A tasakon lévő kis ismertető mutatja meg a vetés idejét, módját. Vannak, amiket üvegházba, fólia alá kell vetni (paprika, paradicsom) és csak később lehet kiültetni, míg vannak, amit közvetlenül az ágyásba elszórva szépen kikelnek (saláta, sárgarépa, borsó, bab).
Ha közvetlenül az ágyásba vetjük a magot, általában sorba vetünk. Itt egy zsinór az egyenes sorokhoz jó segítség lehet. Lehet kapni vetőszalagos magot is, így nem kell kiegyelni a magoncokat, mert azok eleve megfelelő távolságban lesznek egymástól. A babot azonban kis fészkekbe vetjük 3-4 db-ot egy helyre. Fontos, hogy az elvetés után jól öntözzük be.
A magvetést azonban időben el kell kezdeni, ha nem tesszük meg, akkor már csak a palántavásárlás marad. Így megspórolunk ugyan egy kis időt, energiát, de sokkal kevesebb növényt tudunk megvenni, drágábban.
A legelterjedtebb és legkönnyebben termeszthető zöldségek a teljesség igénye nélkül:
- sárgarépa, fehérrépa, zeller, saláták, karalábé, paprika, paradicsom, hagyma, cékla, bab, borsó, retek, spenót, sóska…
A gyümölcsök közül elsődleges a szamóca, mely elültetve több évig egy helyen maradhat. Az indák végén levő kis „gyermekekből” pedig számos új növényt nyerhetünk. Ültethetünk még ribizlit, köszmétét (egrest), málnát, ezek mind kis helyet igényelnek és akár a zöldségeskertünk köré is telepíthetjük őket.
Ha már elvetettük, elültettük a zöldségeinket, gyümölcseinket, kiemelten fontos a folyamatos tápanyag utánpótlásuk. Ez többféle módon történhet: folyékony tápanyagokkal, szilárd tápanyagokkal. A folyékony tápanyag készülhet természetes úton, hogy mellőzzük a kemikáliákat, csalánból és fekete nadálytőből. A csalán nagyon jó nitrogén és vasforrás, vízbe áztatva és kb. 2 hétig kevergetve már alkalmazható. A fekete nadálytő káliumban és nyomelemekben gazdag, a csalánlével keverhető. A földbe trágyát és komposztot keverve már ki is váltottuk a műtrágyát. Fontos, hogy a talajélet jó legyen, ezt is lehet serkenteni természetes módon: érett komposzt, mészkőpor, cukor és víz keverékével. Érlelés után hígítva a talajra öntözve pozitívan hat.
A komposzt nem csak kiöntözve, hanem a földbe keverve is pozitívan hat, mindenkit csak ösztönözni tudok arra, hogy komposztáljon, mert így a szemét mennyisége is csökken, a konyhai zöldhulladék, fűnyesedék, levél pedig újra a természetes körforgás része lesz. Egy kis komposztáló minden kertben elfér.
Ha az itt leírt feltételekkel kertészkedünk, és hozzuk létre zöldségeskertünket már hatalmas lépést tettünk az egészséges életmód felé.
Ha Önök kedvet kaptak az otthoni zöldségtermesztéshez a fentiek alapján, természetesen további információkat szerezhetnek a szakkönyvekből, az internetről, és ebben a dologban jártas ismerősöktől.